A hetvegen egeszen pontosan vasarnap, az osszes cserediak eljott Kyotoba, hogy ott (mint kesobb kiderult) egy parkban dumalva, "sportolva", a volt japan cserediakokkal eltoltsunk egy napot.

Nagyon nehezen jutottam el ide. Ugyanis valami folytan az informacio, hogy hetvegen ez lesz, szerdan jutott el hozzam, meghozza ugy, hogy HostVader szolt hogy: vasarnap biciklizni megyunk, ahelyett hogy elmennenk Kyotoba. Elosszor nem ertettem semmit, mert nem volt fogalmam se rola, hogy egyaltalan Kyotoba akartunk volna menni... Szepen lassan kiderult, hogy azert nem megyek Kyotoba a tobbi cserediakkal mert, nem akar senki velem utazni... egyedul meg ugye nem annyira akarnak elengedni. Na hat aztan szombatra aztan teljes happy end lett, a rotary kifizeti azt a kis 9000 yen-es vonatozast, egyedul mehetek mert nincsen atszallas, es mikor megerkezek varni fognak ram.

A vonatut csodaszep volt... Ezen a napon volt a legszebb ido eddig japanban, igy azt kell mondjam eltalaltak az idopontot (nem ugy mint 3 hettel ezelott, mikoris teljes zuhogo esoben kellett turistat jatszanom). Hegyek, volgyek, folyok, tavak, falvak, varosok, mar az utert is erdemes volt elmennem.

A megerkezes utan egy csinos japan lany fogadott (mint kiderult 2 eve jart Ausztraliaban), es japanul beszelgetve, eljutottunk a tobbi cserediakhoz. Hihetetlen... A vilag osszes pontjarol, Mexico, Amerika, Dania, persze Magyarorszag, stb., jott emberek tokeletesen megertik egymast egy nyelvvel: angol. Nagyon sokat tanultam nehany orszag helyzeterol, biztonsagarol, szokasairol, es remelem meg jonehany alkalmam lesz ezekrol tobbet megtudni.

Egy oriasi parkba mentunk ahol nehany ezer japan tarsasagaban megebedeltunk, a rotexek (ex cserediak) hoztak nekunk obentot(picnic szeru cucc, aki olvasta a postjaimat annak remelem ismeros). A delutan alatt minden idiota jatekot jatszottunk a frizbitol, a kidoboig, meg is jegyeztem a tobbieknek csendben, hogy ez emlekeztet altalanos sulira... Egyetertettek velem, de azt kell mondanom (szinte*) mindannyian elveztuk ezt a visszafejlodest. Mivel kevesen vagyunk es tobbsegeben 16-18 eves fiuk, igy egy szuksegletrol is beszeltunk, es bizony azt kell mondjam nem vagyok egyedul azzal, hogy hianyzik a bulizas. Amugy Magyarorszag elegge jol all partyzas tekinteteben, a Mexicoi es a Brazil sracokkal kulon jol osszehaverkodtunk, kulonbozo tortenetek meselese kozben, es szerencsere a nap vegere kiderult hogy (majdnem) mindenki jofej ember.

Aztan 5 ora fele visszatertunk a vasutallomasra, es minden cserediak megkerte a szuleit had maradjon tovabb, mert nem nagyon akartunk hazamenni.  Mindenki (*szinte) maradt igy elmentunk megvacsoraztunk, es meg beszelgettunk ket es fel orat volt cserediakokkal, ekkorra sajnos a beszelgetes atvaltott spanyolra mert a rotexek ertettek spanyolul, a spanyol meg a portugal nagyon hasonlo (es 3 cserediak ezeket beszeli), igy az europaiakon kivul mindenki spanyolul dumalt... (amugy imadom a spanyolt, nagyon szep nyelv azt kell mondjam, meg kell tanulnom kesobb!!). En ugy dontottem nem fogok csendben maradni, elkezdtem dumalni japanul az egyik japannal. A tobbiek csak neztek... Kiderult hogy en tudok a legjobban japanul kozuluk, foleg mivel van olyan is, aki eddig meg csak nem is tanult semennyit sem. Szal dumalgattunk meg, es vegul visszamentunk az allomasra.

*= Namost van itt egy amcsi csaj, aki elegge...Furcsa... Nem beszel, egyedul van folyton, es folyamatosan mogorva kepet vag... O nem ugy tunt mint aki elvezi hogy ittlehet, mindenesetre en, annyit rohogtem aznap hogy tisztara berekedtem es meg ma se nagyon tudok hangosan beszelni... Ja es o hazament 5 orakkor

Az allomason.... KITORT BELOLEM az akit ti ismertek... mikor mindenki fenykepezett egyet elovettem a sajatomat, nem kotottem ra a kezemre, es 2 perc mulva elejtettem... Elegge eldeformalodott... Nemtudom, majd megprobalom megcsinaltatni, talan nem javithatatlan, de az a lenyeg hogy kepeket nem tudok egy ideig felrakni (hacsak nemtalalok egy memkartya olvasot...)

Felszalltam a vonatra. Egy kozepkoru ferfi mellett ultem, beszelgettem vele is japanul, majd elkezdett mangat olvasni...(olyan 50 eves lehetett). Ugy lefotoztam volna bizonyiteknak, hogy itt bizony ez olyan elterjedt, mint az ujsagok itthon, es minden korosztalynak szolo torteneteket lehet kapni. De sajnos nem mukodott a fenykepezogepem...

Hazaerkeztem, egyszeruen olyan faradt voltam hogy befekudtem az agyba es aludtam...